Lébény nagyközség

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Győr-Moson-Sopron megye
Kistérség: Mosonmagyaróvári kistérség
Lakosság: 3146 fő
Terület: 81.36 km²
Népsűrűség: 38,67 fő/km²
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 96

Fekvése

Lébény a Hanság és a Mosoni-síkság határán fekszik, Győrtől 26 kilométerre, a 10-es út és az M1-es autópálya mellett.

Története

A lébényi templom

Már 1208-ban említették a települést, nevét akkor már Libin-nek írták. Lébény területe az őskortól kezdve folyamatosan lakott hely volt. Az újabb kőkortól a bronz- és vaskoron keresztül követhetjük itt az ember nyomait. A késői vaskorban itt élt kelták lakóházmaradványait is feltárták az ásatások során.

Időszámításunk szerint 9-ben Tiberius, a későbbi császár meghódította Pannóniát, s a mai Lébény területén katonai tábort és polgári települést létesített. A rómaiakat felváltó hunok után keleti gótok, majd longobárdok éltek a vidéken, őket az avarok követték.

Ezt a kereszténnyé lett avar népességet, s az idők folyamán közéjük szivárgott kisszámú

szlávot találták itt honfoglaló őseink a IX.-X. század fordulóján. Az ismételt ásatások során feltárt régészeti leletek egyértelműen bizonyítják, hogy a környék, s maga Lébény is, a honfoglalás idején is lakott hely, nem is jelentéktelen település volt.

Az rk. templom

A falu története elválaszthatatlanul összefonódik az itteni Benedek-rendi apátsági templom történetével. A templom első okleveles említése 1199-ből való, amikor a birtokot Imre király visszaadta Saul kalocsai érsek Poth és Chepán nevű testvéreinek. A már meglévő monostor birtokjogát az 1208-as keltezésű oklevél erősíti meg.

A Győr nemzetségbeli testvérek végrendeletileg a Benedek-rendi szerzetesekre hagyják a monostort, és a Szent Jakab apostol tiszteletére épített kéttornyos, háromhajós, háromapszisos nemzetségi templomot.A szláv névadás szerint Lybin (Lebenj)-nek nevezett falut a tatárok pusztították el 1242-ben, de a templomot nem tudták bevenni. 1271-ben a cseh Ottokár király hadai pusztítása nyomán csak a templom és az apátsági épület maradt meg. A falu az apátsági birtokkal együtt ezután az óvári várbirtok urainak kezébe került, majd 1478-ban Mátyás király visszaadta a birtokot a Benedek-rendieknek.

1529-ben a Bécs ellen vonuló török csapatok felgyújtották a templomot, amelynek kőboltozata beomlott. A romos templomot, és monostort a bencések elhagyták és biztonságos helyet keresve a győrszentmártoni (pannonhalmai) apátságba vonultak.

1631-ben egy végrendeletnek köszönhetően a templom, a monostor a jezsuiták tulajdonába került, akik felújították a romos épületeteket. 1683-ban a törökök feldúlták a kolostort és felégették a falut, amelyet újra a jezsuiták újítottak meg. Időközben a község lakosságát súlyos pestisjárvány tizedelte.

1805-ben kilenc francia huszár jelent meg Lébényben, és az 1809-es kismegyeri csatát követően 170 francia eltartásáról kellett gondoskodnia a lakosságnak.

1836-ban a jobbágysors zendüléshez vezetett, eredménytelenül, hiszen a hatóságok az elégedetlenkedőket börtönbüntetésre ítélték.

1841-ben tűzvész emésztette a községet, leégett 96 ház a hozzátartozó melléképületekkel, istállókkal együtt. Nagy károkat szenvedtek a középületek, a két iskola és a két (római katolikus Szent Jakab és az evangélikus) templom is.

1848-49-es szabadságharcban 160 férfi harcolt, az otthon maradottakat kolera tizedelte.

Az 1850-es években Sina János itt hozta létre a Magyar Királyság első cukorgyárát, amely a századfordulóig üzemelt.

A századfordulón nagy fellendülés jellemzi Lébényt, előrelépés történt a szántóföldi növénytermesztésben, később minőségi állattenyésztés vette kezdetét. A fellendülést az I. világháború szakította meg, amely sok anyagi és emberi áldozatot követelt a falutól: 300 fiatal frontszolgálatos közül 170-en veszítették életüket a harcmezőkön A két világháború közti időszakban a lébényi parasztságot a 2600 holdas Wenckheim-birtok fojtogatta, az uradalom azonban az 1929-es gazdasági világválságot követően eladósodott.

A második világháború a település számára is súlyos veszteségeket okozott, 1944 nyarán 10 zsidó családot hurcoltak el, a háborúban elesettek száma 129 fő. A front áthaladását követően megalakult Földosztó Bizottság és Wenckheim Pál földbirtokát 480 család között osztották szét.

Államigazgatásilag Lébény önállóan működött 1973-ig, amikor egyesült Mosonszentmiklóssal, és a Lébénymiklós nevet vette fel, majd 1979-ben Mecsér is csatlakozott társközségként. Mosonszentmiklós 1988. december 31-én, Mecsér az 1990-es önkormányzati választások után vált külön.

1963-ban, majd 1966-ban felépült a gimnázium épülete is, az oktatás 1977-ig működött.

Lébény újra önálló nagyközségként működik, önálló óvodát, iskolát üzemeltet

Nevezetességei

Szent Jakab plébániatemplom légifotón

Szent Jakab templom (XIII. század eleje)
Evangélikus templom
Szent Antal kápolna
Temetőkápolna
Pálos rendház
Szent Flórián emlékmű
Nepomuki Szent János szobor
I. világháborús emlékmű
II. világháborús emlékmű
Római mérföldkő
Millecentenáriumi emlékoszlop
Milleniumi kettős kereszt
Szent István szobor
Falumúzeum

Híres emberek

Itt született 1905. július 21-én Losonczy György Kossuth-díjas operaénekes.

Következő községek

További községek